Kátyúk 3. - külföldön
Kátyúk 3. - külföldön
Tudom, az első részben említettem, hogy ha nem akarsz kátyúkat kerülgetni, menjél külföldre motorozni, mert ott jobb az útminőség. Ez a megállapítás nagyrészt igaz, bár más országokban is előfordulhatnak kátyúk. Nyugaton nagyságrendekkel kisebb számban, de már kelet felé is lényegesen kevesebb, mint nálunk. Viszont más csapdák leselkednek a motorosokra. Ha nem számítasz rájuk, kellemetlen meglepetés érhet. Ezek közül említek most néhányat.
Fekete csíkok az útonFőleg Asuztriában látni ilyeneket, de Szlovákiában és Olaszországban is belefutottam már az úton össze-vissza futó fekete csíkokba. Ezek azért vannak ott, mert az út gondos karbantartója igyekezett minél hamarabb kijavítani minden keletkezett rést, repedést, nehogy beleszivárogjon a víz és szegény út a hazaiak sorsára jussok. Ehhez bitument használnak, ami kiváló tömítőanyag. Egyetlen baja van: viszonylag alacsony az olvadáspontja. Kánikulában ezek a javítási csíkok megolvadnak és síkossá válnak, ami leginkább a motorosokat sújtja, ráhajtva meg-megcsusszan rajtuk a gumi. Nem kell betojni, azért annyira nem veszélyes a dolog, mint amilyennek hangzik, de aki először találkozik ilyennel és váratlanul éri, meg szokott ijedni.
Sunyi sziklákHegyi utakon gyakran előfordul a szokásos látkép: egyik oldalon szakadék, a másikon meredek sziklafal. Az út a kettő között kanyarog (a motorosok legnagyobb örömére). Itt szokott előfordulni, hogy a sziklás hegyoldalról kisebb-nagyobb kövek gurulnak az útra. Ezek lehetnek egészen apró kavicsok (azok sem veszélytelenek a kanyar közepén), de lehetnek akár focilabda méretű szikladarabok is. Ha ráhajtasz, komoly baleset érhet, nem árt figyelni, észnél lenni, és számítani ilyen meglepetésekre. Különösen ott fordulhatnak elő útra hulló kövek, ahol a sziklafalat nem stabilizálják betonnal vagy nem próbálják megakadályozni az omlást védőhálóval.
Balkáni meglepetésekTőlünk délre, sokkal lazábban veszik a közlekedés biztonságát, mint Nyugat-Európában. Hiába egyre több a jó minőségű aszfaltozott út a Balkánon, időnként bele lehet szaladni elhanyagolt, igénytelen részekbe. Az elmúlt évek során találkoztam olyannal, hogy bóják helyett hatalmas sziklákkal jelölték a forgalomtól elzárt területet, de többször volt olyan is, hogy az út közepén hiányzott egy-egy csatornafedél. Érdekes módon ez senkinél sem verte ki a biztosítékot. A helyiek simán kikerülték és mentek tovább…, ahogy én is.
Boszniában és Montenegróban a legtöbb autó sokat futott dízel. Ráadásul vidéken rengeteg a lepukkant, rossz műszaki állapotú bontószökevény. Folyik is belőlük minden, ahogy kell. Egyes távoli helyeken a sávok közepén konstans fekete csíkot hagynak maguk után. Ez lehet olaj, gázolaj vagy hűtőfolyadék. Mivel nem lehet tudni róluk, hogy mik is valójában, jobb elkerülni a sáv közepét, és a jobb- vagy a baloldali keréknyomban haladni a kellemetlen meglepetések elkerülése végett.
A Balkánon mai napig dívik a külterjes állattartás. Bárhol áthajthatnak előtted az úton kecske- vagy birkanyájat, besétálhat a képbe egy-egy felügyelet nélkül bóklászó tehén, számtalan helyen az út szélén táplálkoznak a tyúkok, disznók. Ha ez még nem lenne elég, ahol elhaladnak, beszennyezik maguk mögött az aszfaltot. Tudod Te, mennyire csúszós a tehénlepény? Inkább ne próbáld ki!
Amint látod, nem csak kátyúk okozhat gondot az úton. Bár külföldön kicsit könnyebb dolgod van, nem szabad kiengedned, ugyanúgy figyelned kell az utat.
