MOTOROS OLVASNIVALÓ

Mi kell ahhoz, hogy valaki gyors motoros legyen?

• 2020.02.24
• Mi kell ahhoz, hogy valaki gyors motoros legyen?

Szeretném mindjárt az elején leszögezni, hogy a gyors motoros és a jó motoros nem feltétlenül egy és ugyanaz. Legalábbis közúti közlekedés szempontjából. Aki biztonságosan motorozik, nem tartja fel a többieket egy túrán, nem téved el és mások is szeretnek vele menni, az egy jó motoros. Sokkal jobb, mint az, aki mindenkinél gyorsabb, folyton otthagyja a többieket, de néha az árokban köt ki.

Ez a cikk azonban a gyors motorosokról szól. Milyen tulajdonságok tesznek valakit ügyesebbé másoknál, a rengeteg gyakorláson kívül miért fog mindig ő elsőként odaérni a palacsintázóhoz?

1. Egyensúlyérzék

Ez a legalapvetőbb dolog, ami a két keréken boldoguláshoz kell. Amíg nincs baj a belső fülben lévő egyensúlyozó szervvel, ez a képesség sokáig fenntartható. Sőt! Még idősebb korban is valamilyen szinten fejleszthető. Annak viszont, aki csecsemőként kihagyta a kúszást vagy a mászást, nem hintázott vagy ugrált eleget, kevesebb lesz belőle felnőtt korában, és az elérhető szint is alacsonyabb. Kifejezetten rossz egyensúlyérzékűeknek a motorozás egyáltalán nem ajánlott!



Te is tapasztaltad, hogy a motor menet közben nem akar magától felborulni. A forgó tömegek (különösen a két kerék) giroszkópikus hatása stabilan tartja. Minél gyorsabban mész, annál inkább. Amikor viszont irány szeretnél váltani, a motort ki kell billenteni ebből a stabil állapotból és egy másikba kell belekényszeríteni. Az egyensúlyérzékedtől is függ, hogy ezt milyen gyorsan és pontosan tudod végrehajtani.

2. Bátorság

Az egyik legerősebb emberi érzés, a félelem legyőzésében játszik szerepet. A motorozásnál saját magad és a fizika határainak keresésében segít. Minél merészebb valaki, annál könnyebben találja meg a határokat, de annál valószínűbb, hogy előbb-utóbb át is lépi. Túlzott formája a vakmerőség, ami semmi jóra nem vezet. A magas kockázat miatt utcai motorosoknál kifejezetten halálos lehet!



Akiknek mindenképpen szükségük van nagyfokú bátorságra, azok a motorversenyzők. E nélkül nem bírnák kezelni a nyomást, amit a határok folyamatos feszegetése jelent számukra. Aki elveszi a gázt egy olyan szituációban, amiben a többiek nem, esélyt sem ad magának a győzelemre. A motorversenyzéshez hozzátartoznak az esések, mégsem jelentenek felesleges kockázatot, hiszen a profi motoros védőfelszerelések és különösen a biztonságos bukóterek minimálisra csökkentik a súlyos sérülés kockázatát.

3. Mozgáskoordináció

Az a folyamat, amikor az elképzelt mozgásformát a test izmai összehangoltan végrehajtják. Eközben az agynak folyamatos visszajelzésekre van szüksége, hogy az eltéréseket észlelni tudja, és ha kell, korrigálja a mozdulatokat. Abszolút fejleszthető, de nem árt minél fiatalabb korban elkezdeni valamilyen sport vagy tánc formájában. Profi sportolóknál ez a készség különösen fejlett.



Hétköznapi motorosokhoz képest a versenyzők sokkal kevesebb energiát fecsérelnek el izmaik felesleges dolgoztatásával. Mivel pontosan tudják, mozdulataik milyen hatással lesznek a motorkerékpár viselkedésére, csak azokat az izmaikat aktivizálják, amelyekre ahhoz a manőverhez éppen szükségük van, a többi eközben pihen. A hosszú, kemény versenyeket csak így tudják hiba nélkül (vagy minimális hibával) végigcsinálni.

4. Finommotoros képesség

Kis erőkifejtést igénylő, de annál pontosabb és gyorsabb mozgásokat takar. Zenészek, képzőművészek kimagaslóan teljesítenek ezen a téren, de aki sokat legózott kiskorában vagy rendszeresen videojátékozik, annak sem kell a szomszédba mennie érte. Motorozás közben a precíz gáz- és fékadagolástól a gyors kanyarokban történő legapróbb ívkorrekcióig fontos szerepet játszik.



5. Erőnlét

Ugye nem kell ecsetelnem, milyen hatással van a fáradtság a fizikai teljesítőképességre? Izmainkat csak úgy tudjuk maximálisan kontrol alatt tartani, ha megfelelő mennyiségű oxigénhez jutnak, nem görcsölnek és nem savasodnak. Különösen hosszú túrákon van jelentősége az erőnlétnek, hogy a sokadik nap sokadik órájában még mindig ugyanolyan biztonságosan tudd kezelni a motorodat.



A motorversenyzők hatalmas G-erőknek vannak kitéve, különösen féktávon és kigyorsításnál. De kanyarokban sem lazsálnak, szinte tornáznak a motoron. Mindezt maximális intenzitással a teljes verseny alatt, de az azt megelőző napokban, az időmérő- és szabadedzéseken is. Két verseny között erőnléti edzésekkel készülnek a megterhelő versenyhétvégére. Nem kell őket irigyelni.

6. Koncentrációs képesség

Azt mutatja meg, mennyire tudsz összpontosítani egy adott feladatra. A motorozás különösen nagy koncentrációt igényel. Ha elvonják a figyelmedet a vezetésről más gondolatok, napi gondok, problémák, vagy zenét hallgatsz, telefonálsz motorozás közben, sokkal kevésbé tudsz odafigyelni a forgalom ritmusára, a gumi és a futómű visszajelzéseire, a motor hangjára és apró rezdüléseire.



7. Reflex

A reflex egy adott ingerre adott izomreakció. Mivel az idegrendszer nagyjából ugyanolyan sebességgel szállítja az információt minden embernél, a reflex sebességét a koncentráció és az izmok gyorsasága adja meg. Ezért egy fittebb, kipihentebb motoros gyorsabban tud reagálni vészhelyzeteknél vagy például megcsúszás esetén.



Látható, hogy az olyan sportokban, mint a motorversenyzés, a fiatalok mekkora előnnyel indulnak az idősebbekhez képest. Valentino Rossi hatalmas rutinja és tapasztalata ellenére egyre kevésbé képest tartani a lépést Marquezékkel. Pedig a testét, izmait folyamatosan a lehető legjobb formában tartja.

8. Térlátás

Ahhoz, hogy érzékeld, hogyan mozogsz a térben és helyesen ítéld meg a sebességedet, a jó térlátás elengedhetetlen. Ráadásul minél gyorsabban mész, annál messzebbre kell nézned (és látnod), ezért tökéletes éleslátásra is szükséged van. 300 km/h-nál több mint 400 m a féktávolság! Legalább ilyen messzire kell ellátnod, hogy meg tudj állni egy hirtelen felbukkanó akadály előtt. Ha ez nem megy, hatalmas kockázattal jár ilyen sebességgel száguldani.



9. Rutin

Ez az egy készség az, aminek nincs veleszületett összetevője. Abszolút tanulás, tapasztalat útján szerezhető meg. Idősebb, sokat megélt motorosok jellemzően kevesebbszer szenvednek balesetet, mint a kezdők, és ez leginkább a rutin számlájára írható. Ennek ellenére viszonylag fiatalon is lehet valaki rutinos. Aki tanul a saját (és más motorosok) hibáiból, a kényes szituációkból helyes következtetést tud levonni, egyre rutinosabbá válik.



A közúti közlekedésben a rutin különösen fontos szerepet játszik a balesetek elkerülésében. Utcán a motorosnak nem csak és kizárólag saját magával kell foglalkoznia, az útviszonyokra és a közlekedés többi résztvevőjére is oda kell figyelnie, ha nem szeretne karambolozni. Fejlessz ki saját „önvédelmi rendszert”, ahelyett, hogy másokat ekézel a hibáik miatt, és meglátod, nem is olyan veszélyes a motorozás!

A listából egyértelműen látszik, hogy nem azon múlik, milyen gyors vagy, hogy mennyire akarod. Aki nem született superman, nem kezdett egészen kisgyerek korában motorozni vagy az ehhez szükséges képességei kevésbé intenzíven fejlődtek, esetleg fizikálisan vagy mentálisan nincs a toppon, nem lesz bajnok gyorsasági versenyző. Talán még igazán gyors utcai menő sem. Mindettől függetlenül ugyanúgy élvezheti a motorozást, mint bárki más.